Június 1-jén Kövér László, a magyar parlament elnöke Zeljko Reiner horvát házelnökkel közösen felavatta a vukovári Magyar Házat. Ünnepi beszédében Kövér László Vukovárt az újjászületés XXI. századi európai fővárosának nevezte. "Örömmel tölt el a Magyar Ház átadása, ami annak bizonyossága, hogy van újjászületés" - fogalmazott a magyar parlament elnöke, aki szerint egy város ereje soha nem a falakban, hanem a városvédők lelkében rejlik. A város mára újjászületett, és vele együtt újjászületett a helyi magyar közösség is, a Magyar Ház pedig ennek egyik nagyszerű bizonyítéka - hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke.
Zeljko Reiner horvát házelnök arról beszélt, hogy Horvátország és Magyarország a jószomszédi kapcsolatok példája, főleg ami a kisebbségvédelmet illeti. "A két ország még 1995-ben megállapodást írt a alá a magyarországi horvátok és horvátországi magyarok védelméről, de ami ennél is fontosabb, ezalatt a 21 év alatt végre is hajtottuk az abban foglaltakat, és nem csak üres szavak maradtak a papíron" – hangsúlyozta. A horvát házelnök megköszönte Magyarországnak, hogy a magyarországi horvátoknak is van képviselete a magyar országgyűlésben. Hozzátette, hogy még elégedettebbek lennének, ha szavazati joguk is volna.
Az Országgyűlés elnöke a házavató előtt Zeljko Reinerrel megkoszorúzta a város védőinek emlékművét és fát ültetett a két nép közötti barátság szimbólumaként. A házelnök megbeszélést folytatott a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnökségével is.
Kövér László házelnök másnap, június 2-án Zágrábban tárgyalt Zeljko Reinerrel, Tihomir Oreskovic kormányfővel és Miro Kovac külügyminiszterrel. Az Országgyűlés elnöke elmondta: azt szeretné, ha a két ország vezetői a jövőben nem csak úgy tudnának tárgyalni egymással, mint két stratégiai partner, hanem mint két barát, amire a múltban már volt példa. Ugyanakkor hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy a még függőben lévő vitás ügyeket ne úgy rendeznék, hogy ki-ki a maga nemzeti ügyeit próbálja meg érvényesíteni. Kövér László szerint azonban ehhez korrekt, egymást tisztelő hangnemre van szükség, ami nem volt jellemző az elmúlt időszakra, és egy kompromisszumkész tárgyalássorozatra.
A két házelnök számos témát érintett az unión belüli együttműködéstől a gazdasági és infrastrukturális befektetésekig. Kiemelte az észak-déli európai közlekedési folyosót, az úgynevezett 5C korridort, amely a tervek szerint Budapestről indul, és Szarajevón keresztül Ploceig tart majd, valamint a Rijeka-Zágráb-Budapest vasútvonal fejlesztését.
Kövér László arról is beszélt, hogy Magyarország tagja a visegrádi országcsoportnak (Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország, V4), amely kiválóan együttműködött az elmúlt időszakban. Elmondta, hogy Kolinda Grabar-Kitarovic államfő és a horvát kormány Adria-Baltikum-Fekete-tenger kezdeményezése, amelynek a legfőbb célja, hogy az európai integráció érdekében erősítse a regionális együttműködést a Balti-tenger, az Adriai-tenger és a Fekete-tenger térségében, nagyon is közel áll a csoport elképzeléseihez. A V4-ek jó példa arra, hogy egy ilyen integráció életképessé válhasson – hangsúlyozta.
A magyar házelnök szerint a kétoldalú kapcsolatokban csak az együttműködést elősegítő elemekre érdemes koncentrálni, azokat érdemes számításba venni, amelyek összekötik a két országot, ugyanakkor meg kell próbálni megoldani azokat, amelyek elválasztják. "Az olyan méretű országok, amilyen Magyarország és Horvátország, az EU-ban csak akkor tudják a nemzeti érdekeiket sikeresen érvényesíteni, ha a hozzájuk hasonló helyzetű országokkal megpróbálnak együttműködni"- húzta alá Kövér László.
A magyar Parlament elnöke Tihomir Oreskovic kormányfővel és Miro Kovac külügyminiszterrel is tárgyalt. Korábban a Magyar Intézetben találkozott a zágrábi magyar szervezetek vezetőivel is, akik tájékoztatták a házelnököt a közösség tevékenységéről.
